Dr. Balla Zoltán önálló bírósági végrehajtó
Elérhetőségek
Ügyfélfogadás
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy személyes ügyintézés esetén kötelező a maszk viselése az irodában
Végrehajtás
Illetékesség: a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság illetékességi területe:
Az elektronikus árverési rendszer felhasználási szabályzata
1. Az Elektronikus
Árverési Rendszer felhasználási szabályzatának jogszabályi alapja, közzététele
1.1. Jogszabályi
felhatalmazás
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a
továbbiakban: kar) által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer (a
továbbiakban: EÁR) működésének és árverezőként történő igénybevételének
feltételeit a kar a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Vht.) 253/F. § (1) bekezdésében,
valamint az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának
működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM
rendelet (továbbiakban: EÁR rendelet) 9. §-ában
kapott felhatalmazás alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásával
állapítja meg. A felhasználási szabályzatot a kar a felhasználók számára
közzéteszi az EÁR felületén.
1.2. A felhasználási
szabályzat módosítása
A kar a felhasználási szabályzatot az
igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásával módosíthatja. A módosított
felhasználási szabályzatot a kar - a közzététel időpontjának feltüntetésével -
a felhasználók számára közzéteszi az EÁR felületén. Az árverező a felhasználási
szabályzat módosításának közzétételét követően az EÁR-ban műveletet csak azt
követően végezhet, hogy a felhasználási szabályzat módosítását az első művelet
megkezdésekor a rendszer által felajánlott Elfogadom az Elektronikus Árverési
Rendszer módosított felhasználási szabályzatát tartalmú üzenetet elfogadta.
1.3. Irányadó
rendelkezések
Az EÁR működésére, használatára, továbbá
árverezőként történő igénybevételére jelen felhasználási szabályzat
rendelkezésein kívül a Vht. és az EÁR rendelet
rendelkezései az irányadóak.
2. Értelmező rendelkezések
Elektronikus Árverési Rendszer:
a kar (vagy az általa megbízott
üzemeltető) által működtetett és az interneten, a www.mbvk.hu oldalon elérhető
felület, amelyen a kar által működtetett informatikai alkalmazás útján a
bírósági végrehajtók az árveréseket közzéteszik, az árverezőket nyilvántartásba
veszik, és amelyen az árverezők, valamint az árverezők csoportjai az
elektronikus ingatlan-árveréseken és az elektronikus ingóárveréseken
elektronikus úton vételi ajánlatot tehetnek. Árverés: a hagyományos ingóárverés
(Vht. 118-129. §); az elektronikus ingóárverés (Vht. 132/B- 132/G. §) az elektronikus ingatlanárverés Vht. 141-156. §); az elektronikus ingatlanátvételi
eljárás (Vht. 158. §), az ingatlan elektronikus
folyamatos árverezését megszakító kérelemre indult árverés (Vht.
159. § (2) bek.). Árverési hirdetmény: a végrehajtó
árverés kitűzése iránti írásbeli (nyomtatott és/vagy elektronikus) intézkedése.
Az EÁR nyilvános oldala: a rendszer nyilvános, bárki által az EÁR-ben
felhasználói regisztráció nélkül megtekinthető oldala. Felhasználó: az, aki az
EÁR nyilvántartásaiba betekint vagy az EÁR útján műveletet hajt végre . Végrehajtó: hivatali elektronikus aláírás
használatára jogosult önálló bírósági végrehajtó és törvényszéki végrehajtó.
Árverező: az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő felhasználó.
Felhasználói regisztráció: az árverező bejegyzése az árverezők elektronikus
nyilvántartásába. A végrehajtó jogszabály erejénél fogva az EÁR regisztrált
felhasználója. Aktiválási kérelem: az árverezőnek az árverést lefolytató
végrehajtóhoz az EÁR felületén keresztül előterjesztett kérelme felhasználói
nevének és jelszavának meghatározott árverésen való részvételhez szükséges
aktiválása érdekében. Licitnapló: az EÁR-ben az árverés időtartama alatt közzétett
valamennyi vételi ajánlat adatait - a vételi ajánlatot tevő árverező árverezői
egyedi azonosítóját, a vételi ajánlat összegét és a közzététel időpontját -
tartalmazó adatsorok összessége.
3. Általános rendelkezések
Az EÁR működése folyamatos, kivéve az
üzemszerű karbantartás időszakát, amely általában éjszakai időpontra (22 óra és
6 óra között) esik. Az üzemszerű karbantartás várható időpontjáról és
tartamáról szóló rendszerüzenet a felhasználók számára az EÁR nyilvános oldalán
kerül közzétételre. Az EÁR informatikai alkalmazását érintő üzemzavarról szóló
tájékoztatás az üzemzavar ideje alatt ugyancsak közzétételre kerül a nyilvános
oldalon. Az EÁR használata során a különböző műveletek a felkínált, magyar
nyelvű szövegezéssel ellátott adatlapok, műveleti gombok és kapcsolók
segítségével végezhetőek el. Az EÁR-ben kikiáltási árként, árverési előlegként,
lictiküszöbként, vételi ajánlatként és vételárként
közzétett összegek forintban értendők. A kar az EÁR nyilvános oldalán
tájékoztatja a felhasználókat a közzétett árverési hirdetmények másolatát
tartalmazó file-ok letöltéséhez és megnyitásához szükséges szoftverekről
illetve megjelöli azok internetes letöltési forrását. A kar az EÁR
használatához telefonos, illetve elektronikus levelezés útján működő szakmai és
technikai segítségnyújtó szolgáltatást (helpdesk-szolgáltatás)
működtet a felhasználók számára. A kar az EÁR nyilvános oldalán közzéteszi a helpdesk-szolgáltatás elérhetőségét. A kar a telefonos helpdesk-szolgáltatást munkanapokon 8-15 óra között nyújtja
a felhasználók számára. A helpdesk-szolgáltatás
üzemeltetésére a kar külső szervezettel szerződést köthet. Az árverező és az
árverést lefolytató végrehajtó közötti kommunikáció a Vht-ban,
az EÁR rendeletben és jelen felhasználási szabályzatban meghatározott, az EÁR
felületén elvégezhető műveletek, és azokról a felhasználói kezelőfelületen
megjelenő rendszerüzenetek formájában történik. A rendszerüzenetek a
kezelőfelületen történő közzétételük napját követő munkanapon kézbesítettnek
tekintendők. A rendszer tájékoztató jelleggel a felhasználó által megadott
e-mail címre is küld értesítéseket.
4. Felelősség az EÁR-ben közzétett adatok tartalmáért
Az EÁR nyilvántartásaiba bejegyzett,
illetve a rendszerben közzétett adatok valódiságáért a regisztrált felhasználók
tartoznak felelősséggel. A felhasználó tudomásul veszi, hogy az EÁR-ben
közzétett árverési hirdetményekben és árverésekről szóló egyéb
tájékoztatásokban az árverésre meghirdetett vagyontárgy adatainak feltüntetése
nem jelenti a vagyontárgy tulajdonságainak teljes körű ismertetését, a
közzététel iránt intézkedő végrehajtó vagy a kar részéről a vagyontárgy
fizikai, műszaki állapotáért, minőségéért, továbbá a vagyontárgy felhasználó
által nem észlelt hibáiért, hiányosságaiért vállalt felelősséget.
5. Árverezők részére biztosított beállítási és
műveleti lehetőségek
Az árverező a felhasználói nevének és
jelszavának megadásával léphet be árverező felhasználói minőségében az EÁR
felületére. Az árverezők az alábbi EÁR szolgáltatásokat
vehetik igénybe: - oldalfrissítés beállítása a
kezdőoldalon, illetve az árverési tétel részletes adatainál - felhasználási szabályzat elfogadása, elutasítása - árverezői jelszó megváltoztatása - az
árverező mindenki által látható árverezői egyedi azonosítójának (becenév) megváltoztatása
- elektronikus levelezési cím megváltoztatása - találati listák hosszának meghatározása a rendszer által
biztosított keretek között - az árverező által
kijelölt árverések kezdő oldalon történő figyelése -
aktiválási kérelem előterjesztése - az árverési előleg
visszautalása iránti kérelem előterjesztése -
vételi ajánlat megtétele elektronikus árverésen (licitálás).
6. Végrehajtók részére biztosított beállítási és
műveleti lehetőségek
A végrehajtó felhasználói nevének és
jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával veheti igénybe
az EÁR végrehajtók részére nyújtott szolgáltatásait. A kar a végrehajtókat
vh.jelvényszám@mbvk.hu formátumú elektronikus levelezési címmel látja el,
melynek alkalmazása az EÁR-ben a végrehajtók számára kötelező. A végrehajtók az
alábbi EÁR szolgáltatásokat vehetik igénybe: - oldalfrissítés beállítása a
kezdőoldalon, illetve az árverési tétel részletes adatainál - a közzéteendő
értesítéseken szereplő végrehajtói adatok rögzítése - végrehajtói jelszó
megváltoztatása - találati listák hosszának meghatározása a rendszer által
biztosított keretek között - árverező regisztrációja - regisztrált árverezők
adatainak módosítása és törlése - árverési hirdetmények közzététele - közzétett
árverés hirdetményének törlése - közzétett árveréshez tartozó licitnapló
lezárása - árverező aktiválási kérelmének elbírálása (aktiválás, aktiválás elutasítása) - árverési vevő felhívása az
árverési jegyzőkönyv aláírására és a vételár megfizetésére.
7. Árverezői regisztráció
Az árverezői regisztráció során az
árverező Vht. 132/E. § (2) bekezdésében foglalt és a
végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai az EÁR erre szolgáló elektronikus
adatlapjának (árverezői regisztrációs adatlap) kitöltésével és továbbításával
rögzítésre kerülnek. Az árverező a regisztráció során az EÁR árverezői
használatához szükséges felhasználói nevet, jelszót és árverezői egyedi
azonosítót kap (a továbbiakban együttesen: árverezői azonosító), mellyel
jogosulttá válik a rendszer árverezőként történő használatára. Minden árverező
(ideértve az árverezői csoportot is) kizárólag egy árverezői azonosítóval
rendelkezhet; a további regisztrációt az EÁR automatikusan elutasítja.
Ugyancsak elutasításra kerül a regisztráció, ha az árverezői regisztrációs
adatlapot a végrehajtó hiányosan tölti ki. A regisztráció díjköteles, a
regisztráció a díj megfizetését követően végezhető el. A díjat a regisztrációt
elvégző önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) vagy törvényszéki
végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 6000
Ft. Az árverezői regisztráció személyesen, bármely önálló bírósági
végrehajtónál vagy törvényszéki végrehajtónál elvégezhető. Az önálló bírósági
végrehajtók névjegyzéke, irodájának címe és félfogadási ideje a www.mbvk.hu
internetes címen tekinthető meg, a törvényszéki végrehajtók irodájának címe és
félfogadási ideje pedig a törvényszékek honlapjain találhatók. Az árverezői regisztrációhoz a regisztrálni kívánó személy
következő iratainak bemutatása szükséges a végrehajtó részére: -
személyazonosság igazolására szolgáló okirat - lakcímkártya - adóazonosítót
tartalmazó hatósági igazolvány - szervezet esetében: cégmásolat és aláírási
címpéldány, illetve cégen kívüli egyéb szervezet esetében a nyilvántartást
vezető szervezet igazolása a nyilvántartásba vételről - törvényes képviselő
esetében a regisztrálni kívánó személy törvényes képviselőjének a
személyazonossága és lakcíme igazolására szolgáló okirata - meghatalmazott
esetében meghatalmazás és a meghatalmazott fentebb
felsorolt iratai. A regisztrációhoz adott meghatalmazásnak tartalmaznia kell a
meghatalmazó személyazonosságát igazoló okiratának és lakcímkártyájának
okmányazonosítóját, adóazonosító jelét, valamint az ezen okmányokban szereplő,
a Vht. 132/E. §-a (2) bekezdésének a) pontjában
foglalt adatait. A szükséges iratok bemutatásának és a Vht.
132/E. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának hiányában a
regisztráció nem kezdhető meg. A regisztrációt megelőzően a végrehajtó a Vht. 47/A. § szerinti okmány- és adat-ellenőrzést a
JÜB-rendszerben elvégzi. A regisztrációra a felhasználói szabályzat elfogadását
követően kerül sor. A felhasználói szabályzat elfogadása a felhasználói
szabályzat regisztráció alkalmával kinyomtatott példányainak alíárásával és az egyik aláírt példánynak a regisztrációt
végző végrehajtó részére történő átadásával történik. A regisztrációról az
árverező a rendszerben rögzített adatait, valamint a regisztrációt végző
végrehajtó nevét, székhelyét és a regisztráció időpontját tartalmazó
kinyomtatott kivonatot kap kézhez, melyet mind a végrehajtónak, mind az
árverezői regisztrálónak (törvényes képviselőnek, meghatalmazottnak) alá kell
írnia. A kivonaton szerepel a regisztrációnak az EÁR által generált, egyedi
karaktersorozata.
8. Felhasználói név, jelszó, árverezői egyedi
azonosító
A regisztráció során az árverező az EÁR
által generált egyedi felhasználói nevet, ideiglenes jelszót és árverezői
egyedi azonosítót kap. Az ideiglenes jelszót az EÁR-be első alkalommal történő
belépéskor a felületen a Beállítások menüpont alatt az árverezőnek meg kell
változtatnia. A jelszó később is bármikor megváltoztatható. Az árverező által
megadott jelszónak legalább 8 karakterből kell állnia, melynek tartalmaznia
kell kis- és nagybetűt, valamint számot is. Az árverezői egyedi azonosítót az
árverező a rendszerbe történő bármelyik belépéskor a felületen a Beállítások
menüpont alatt megváltoztathatja. Az árverező által megadott árverezői egyedi
azonosító tetszőleges összetételű, de legfeljebb 15 karakter hosszúságú lehet,
továbbá nem tartalmazhat a bírósági végrehajtási eljárás hivatalos jellegével , céljával össze nem egyeztethető vagy az
eljárásban érintetteket sértő kifejezést. Ha az árverező a felhasználói nevét
vagy jelszavát elfelejtette, azt az EÁR felületére történő belépés során az
erre szolgáló gombra kattintással jelezheti. Ebben az esetben a rendszer a
regisztráció alkalmával megadott elektronikus levelezési címére megküldi
azokat. Az ezt követő belépés után az árverezőnek a jelszavát meg kell
változtatnia. Az árverező tudomásul veszi, hogy az EÁR felületére a
felhasználói nevével és jelszavával belépett felhasználó által elvégzett
műveleteket a többi felhasználó az általa elvégzett műveleteknek tekinti. Az
árverező tartozik felelősséggel azért, hogy felhasználói neve, jelszava és
árverezői egyedi azonosítója ne juthasson illetéktelenek tudomására; ugyancsak
az árverező felelős az ebből eredő esetleges károkért.
9. Adatmódosítás, törlés
Az árverező bármelyik végrehajtónál
kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett adatainak módosítását.
A módosított adatot tartalmazó iratot, igazolványt a végrehajtó részére be kell
mutatni. A módosítás díjköteles, a módosítás a díj megfizetését követően
végezhető el. A díjat a módosítást elvégző önálló bírósági végrehajtónál
(végrehajtó-helyettesnél) vagy törvényszéki végrehajtónál
(végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 3000 Ft. Az
árverezők elektronikus nyilvántartásába az erre szolgáló elektronikus adatlap
kitöltése során történt elírás miatt tévesen bejegyzett adat módosításáért nem
kell díjat fizetni. A jelszó és az árverezői egyedi azonosító módosítása csak
az EÁR felületén végezhető el; az elektronikus levelezési cím megváltoztatása
is itt lehetséges a Beállítások menüpont alatt. A rendszer a jelszó, az
árverezői egyedi azonosító és az elektronikus levelezési cím megváltoztatásáról
elektronikus úton küld tájékoztatást az árverező által megadott elektronikus
levelezési címre. Az árverező a személyazonosítására szolgáló iratok bemutatása
mellett bármelyik végrehajtónál díjmentesen kérheti a nyilvántartásból történő
törlését, amennyiben nincs a rendszerben a kérelem előterjesztésének
időpontjában közzétett vételi ajánlata. Közzétett vételi ajánlat esetében a
rendszer a törlést automatikusan elutasítja.
10. Árverezői azonosító aktiválása
Az árverezői azonosító adott árverési
tételhez történő aktiválásának feltétele - a Vht-ban
az árverésen árverezőként történő részvételhez meghatározott egyéb feltételek
teljesítésén túl - az árverési előlegnek az árverést lefolytató végrehajtó letéti
számlájára való befizetése vagy átutalása és az aktiválási kérelem felhasználói
kezelőfelületen keresztül történő továbbítása.
Az aktiválási kérelemben az árverező nyilatkozik arról, hogy az árverési
előleget - az elektronikus ingatlan átvételi eljárás kivételével - befizette,
az árverési feltételeket tudomásul vette és nem minősül az árverésből kizárt
személynek, továbbá megteszi az EÁR rendeletben meghatározott egyéb
nyilatkozatokat is.
A végrehajtó az aktiválási kérelemről az EÁR rendelet 26. §-ában
foglalt határidőben dönt; az EÁR a végrehajtó döntéséről a felületen
rendszerüzenetet jelenít meg és - tájékoztató jelleggel - elektronikus levelet
is küld az árverező számára. Az aktiválási kérelem elutasításáról szóló
rendszerüzenet tartalmazza az elutasítás végrehajtó által megjelölt okát is.
Az árverező tudomásul veszi azt, hogy a vételi ajánlat licitnapló lezárása
előtti megtételéhez az aktiválási kérelmet olyan időpontban kell
előterjesztenie, hogy az aktiválásra elegendő idő álljon a végrehajtó rendelkezésére.
Az aktiválási kérelem előterjesztésére a kar által ajánlott legkésőbbi időpont
a licitnapló lezárása előtti 3. munkanap. Az aktiválási kérelem késedelmes
benyújtásának következményei az árverezőt terhelik.
Az árverező tudomásul veszi azt, hogy az aktiválási kérelem teljesítéséhez az
átutalt árverési előlegének beazonosítása akkor lehetséges, ha az átutalási
megbízáson közleményként feltüntetni a végrehajtási ügyszámot és az EÁR által
generált egyedi karaktersorozatot. A közleményben történt esetleges elírásokból
eredő azonosítási problémákért a felelősség az árverezőt terheli. Az árverező
tudomásul veszi, hogy a végrehajtó nem köteles az átutalással megfizetett
összegek eredetét kutatni; a végrehajtó a beazonosíthatatlan összegeket az
átutaló részére visszautalja.
11. Licitálás
Az árverező az adott árverési hirdetmény
oldaláról megnyitható licitnapló megtekintésével követheti nyomon a licitálást.
A vételi ajánlat megtételére (licitálás) az aktivált árverezői azonosítóval
rendelkező árverezőnek a rendszer kezelőfelületén keresztül a licitnapló
lezárásáig van lehetősége a vételi ajánlat összegének megjelölésével és a
vételi ajánlat rendszernek történő továbbításával. A vételi ajánlat nem vonható
vissza. A rendszer az elektronikus árveréseken automatikusan a legalacsonyabb
vételár összegét, majd pedig a licitküszöb összegével emelkedő összegeket ajánl
fel az árverező számára; ezek közül kell kiválasztania az árverezőnek a vételi
ajánlata összegét. Az árverező a vételi ajánlat elküldése előtt köteles meggyőződni
vételi ajánlata összegének helyességéről. A kar és az árverést lefolytató
végrehajtó nem vállal felelősséget a vételi ajánlat összegének begépelése során
vétett, elírásból eredő, az árverező szándékától eltérő összegű árajánlat
megtételéért. A rendszer automatikusan közzéteszi a licitnaplóban a korábban
közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb összegű, a Vht-ban
meghatározott mértékű vételi ajánlatokat. A Vht-ban
foglalt feltételeknek meg nem felelő összegű ajánlatokat a rendszer nem teszi
közzé; ezek naplózásra kerülnek. A rendszer a vételi ajánlatot mindaddig a
legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlatként teszi közzé a licitnaplóban,
amíg nem tesz közzé abban újabb vételi ajánlatot. Az újabb vételi ajánlat
közzétételével a korábbi vételi ajánlat érvényét veszti. Ha az árverező az
elektronikus árverésen a továbbiakban nem kíván részt venni, és nincs a
rendszerben érvényes vételi ajánlata, a rendszer kezelőfelületén keresztül
kérheti az aktiválás megszüntetését. Közzétett, érvényes vételi ajánlat esetén
a rendszer nem teszi lehetővé a megszüntetési kérelem továbbítását. Ha az
elektronikus árverésen részt vevő árverező az előleg visszautalása iránti
kérelmet terjesztett elő, az EÁR a kérelem továbbításával egyidejűleg
automatikusan megszünteti az árverező aktivált státuszát. A kérelem
automatikusan elutasításra kerül amennyiben az elektronikus árverésre a kérelem
benyújtásáig más vételi ajánlat nem érkezett.
12. Előárverezési jog gyakorlása
Árverés esetén az előárverezési jog
gyakorlása is az EÁR kezelőfelületén keresztül történhet, arra az aktivált
árverezői azonosítóval rendelkező előárverezésre jogosult árverezőnek van
lehetősége. Az aktiválás olyan tartalommal történik meg, hogy nemcsak vételi
ajánlat megtételére, hanem előárverezési jog gyakorlására is jogosulttá válik.
Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, az aktiválási
kérelemmel együtt kell az előárverezésre való jogosultságot igazolni, ingatlan
vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási
okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt
ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben
hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal igazolhatja.
Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a
legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja
előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi
ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű
vételi ajánlatot tehet. Az előárverezésre jogosult árverező oly módon
gyakorolhatja az előárverezési jogát, hogy összeg megjelölése nélkül tehet
vételi ajánlatot; ez a vételi ajánlat minősül a rendszerben megelőzően
közzétett vételi ajánlat vonatkozásban megtett előárverezési jogot gyakorló
nyilatkozatnak. A nyilatkozat nem vonható vissza. Az EÁR az előárverezési jogot
gyakorló nyilatkozatot az árverező egyedi azonosítójának, a közzététel
időpontjának és az előárverezési jog gyakorlása tényének feltüntetésével teszi
közzé a licitnaplóban. A közzététellel a korábban közzétett vételi ajánlat
érvényét veszti.
13. Licitnapló lezárása
Az EÁR az árverés befejezésének
időpontjában automatikusan zárja le a licitnaplót. Ezt követően vételi ajánlat
megtétele nem lehetséges: az elektronikus árverés befejeződik. A rendszer a
licitnapló automatikus lezárásának időpontját megelőzően a végrehajtó részére
is biztosítja a licitnapló lezárásának lehetőségét, ha már nem állnak fenn a vagyontárgy
értékesítésének feltételei. Ebben az esetben az utolsóként közzétett vételi
ajánlat is érvényét veszti, a továbbiakban előárverezési jog gyakorlására sincs
lehetőség.
14. Értesítés az árverési vételről
Az árverési vevő részére szóló, az
árverési jegyzőkönyv aláírására és a vételár megfizetésére vonatkozó
végrehajtói felhívást az EÁR az árverési vevő rendszerüzeneteként jeleníti meg
a felületen és - tájékoztató jelleggel - elektronikus levelet is küld az
árverező által megadott elektronikus levelezési címre. Az árverező tudomásul
veszi, hogy ha a rendszerüzenetben foglalt felhívásnak, mint árverési vevő nem
tesz eleget, beállnak a mulasztó árverési vevővel szemben a Vht
-ban megállapított jogkövetkezmények.
15. Árverező adatainak kezelése
A kar az árverező által az EÁR-be való
bejegyzés vagy közzététel céljából a regisztráció (módosítás) és a jelen
felhasználási szabályzat szerinti műveletek elvégzése során megadott adatokat
(a továbbiakban együtt: adatok) a végrehajtási árverések lefolytatása és a végrehajtási
ügyek adatainak megőrzése céljából az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info tv.), a Vht-ban és az EÁR
rendeletben meghatározott módon és ideig kezeli, gondoskodik az adatvédelmi
követelmények teljesítéséről. Az EÁR-ben az adatok a rendszer
nyilvántartásaiból történő törlésüket követően a Vht.
253/F. §- ban foglaltak szerint naplóadatként még 10
évig hozzáférhetőek és törvényben meghatározott személyek részére továbbíthatóak.
Ezt követően a kar gondoskodik az adatok végleges megsemmisítéséről,
végérvényesen megszünteti az árverezővel való kapcsolatba hozhatóságukat. A kar
az adatokat és a naplóadatokat csak törvényben meghatározott személyek részére
továbbíthatja. Az árverező tudomásul veszi, hogy a kar a rendszer
üzemeltetésére harmadik személlyel szerződést köthet, aki a rendszer
üzemeltetése során jogosult az adatok megismerésére. Az árverező a
felhasználási szabályzat elfogadásával hozzájárul ahhoz, hogy az adatait a kar
és a rendszer üzemeltetésével megbízott harmadik személy az Info
tv., a Vht., az EÁR rendelet és jelen felhasználási
szabályzat szerint kezelje. A felhasználó tudomással bír arról, hogy az EÁR-ben
kezelt adatok a Vht-ban meghatározott körben nyilvánosak,
azokat a rendszer felületén bárki jogosult regisztráció nélkül megismerni; a
rendszer ezen nyilvántartásaiba történő betekintésről a kar rendszernaplót nem
vezet. Ilyen nyilvános adatbázisok: az árverési hirdetmények nyilvántartása és
a hozzájuk tartozó licitnaplók.
Árverési regisztráció
Az
árveréseken való részvételhez személyes regisztráció szükséges. A
regisztrációnak egyszeri 6.000,- Ft-os díja van, melyet követően az árverési
oldalon országos szinten tud árveréseken részt venni. A regisztrációt
irodánknál ügyfélfogadási időben tudja elvégezni.
Magányszemélyként történő regisztráláshoz az
alábbi iratok szükségesek:
·
- személyazonosság igazolására alkalmas
igazolvány
·
- lakcímkártya
·
- adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolvány
·
- 6.000,- Ft készpénz
Szervezetként történő regisztráláshoz - a cég
törvényes képviselője - hozza magával az alábbi iratokat:
·
- cégkivonat másolat
·
- aláírási címpéldány
·
- személyazonosság igazolására alkalmas
igazolvány
·
- lakcímkártya
·
- adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolvány
·
- 6.000,- Ft készpénz
Cégen kívüli egyéb szervezet esetében cégkivonat
másolat és aláírási címpéldány helyett a nyilvántartást vezető szervezet
igazolása szükséges a nyilvántartásba vételről.
A regisztráció elvégzéséhez szükséges
továbbá telefonszám, illetve működő
e-mail cím megadása.
A
regisztrációt meghatalmazott útján is el lehet készíteni. A regisztrációhoz
adott meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyazonosságát
igazoló okiratának és lakcímkártyájának okmányazonosítóját, adóazonosító jelét,
valamint az ezen okmányokban szereplő, a Vht. 132/E.
§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatait. A szükséges iratok
bemutatásának és a Vht. 132/E. § (2) bekezdésében
foglalt adatok szolgáltatásának hiányában a regisztráció nem kezdhető
meg.
Vht. 132/E. § (2) a) a természetes személy természetes
személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója,
adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és
száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás
céljából bemutatott okmányának típusa, száma.
A
regisztrációt megelőzően a végrehajtó a Vht. 47/A. §
szerinti okmány- és adatellenőrzést a JÜB rendszerben elvégzi.
Vht. 132/E. § (2) a) a természetes személy természetes
személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója,
adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és
száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás
céljából bemutatott okmányának típusa, száma.
A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti az ingóságot a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte, az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított, az üzletrészt és az értékpapírt, ha a Vht. az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő. A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.
Az ingóárverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető elektronikus árverési rendszer szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés 6.000.- Ft-os díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a Vht. 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.
Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével - több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.
Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet:
a becsérték 10%-ának megfelelő árverési
előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói
letéti számlán jóváírták;
az árverésből nincs kizárva; és előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget
adó felhasználói jogosultság igénylése esetén, igazolta azt, hogy az árverésen
e törvény szerint előárverezésre jogosult.
Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra. A vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 35%-a.
Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót. A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető. Az ingóság árverési vevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.
A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.
Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli. Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.
Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Nemlakó ingatlan esetén a vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 50%-a.
Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Az adott árverési tételhez történő aktiválásának feltétele az árverési előlegnek az árverést lefolytató végrehajtó letéti számlájára való befizetése vagy átutalása és az aktiválási kérelem felhasználói kezelőfelületen keresztül történő továbbítása.
Az aktiválási kérelmet az árverés lejárta előtt legalább 3 munkanappal kell előterjeszteni. A határidőn belül előterjesztett kérelmet nem kötelező aktiválni.
Az aktiválási kérelemben az árverező arról nyilatkozik, hogy az árverési előleget befizette, az árverési feltételeket tudomásul vette, és nem minősül az árverésből kizárt személynek. Az aktiválási kérelemről a végrehajtó az aktiválási kérelemről a végrehajtó a kérelem alapján az árverező felhasználói nevét és jelszavát az árverési előleg befizetését követően haladéktalanul, átutalása esetén pedig legkésőbb a kérelemről szóló rendszerüzenet kézbesítését követő munkanapon aktiválja, a feltételek hiánya esetén az aktiválási kérelmet - az ok megjelölésével - elutasítja. Az átutalt árverési előleg beazonosítása akkor lehetséges, ha az átutalási megbízáson az árverező közleményként feltüntetni a végrehajtási ügyszámot, az árverezői regisztrációt tanúsító kivonat sorszámát és az árverési tétel azonosítószámát. A végrehajtó a beazonosíthatatlan összegeket az átutaló részére visszautalja.
Ha az árverező nem tesz érvényes ajánlatot, vagy a vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg:
az adós. végrehajtó,
végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja,
végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy
vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda
tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b)] és élettársa, az ügyben eljáró végrehajtást
foganatosító bíróság állományába tartozó személy
Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg. Az árverező az előlegét elveszti. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.
Ha a második árverésen a dolgot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat: kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt.
A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.
Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan lejárt pénzkövetelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg.
A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített nemperes eljárás, amely 2010. június hónaptól kezdődően a bíróságok feladatköréből a közjegyzők hatáskörébe került. A fizetési meghagyásos eljárás során a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettel szemben fizetési kötelezettséget előíró meghagyást bocsát ki, amelynek a kötelezett ellentmondása hiányában ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírósági ítéletnek.
Amennyiben a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül - legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikusan előterjesztett kérelem esetén 3 munkanapon belül - kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző az érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja, a fél meghallgatásának, bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye.
A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni, aki a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet.
A kötelezett által kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át és a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében rögzített iratainak kinyomtatott példányát megküldi az eljárást tovább folytató - hatáskörrel és illetékességgel rendelkező - bíróságnak.
Ha a kötelezett a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadja meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.
Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
Vht. 52/A. §
A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.
A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.
Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz nyilatkozatot.
A végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.
A végrehajtó jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg.
Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó a feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.
Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.
Vht. 52/B. §
A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére, az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.
A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.
Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.
A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.
A Vht. 43. és 44. § alapján a végrehajtó átvizsgálhatja az adós lakását és a tartózkodási helyéül szolgáló más helyiségét is. A helyszíni eljárás lefolytatása előtt nem szükséges megállapítani, hogy az adós tartózkodási helyéül szolgáló ingatlan az adós tulajdona-e?
A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.
Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.
Letiltás kiszámításának alapja mindig a nettó jövedelem. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.
Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
A munkabérre és egyéb járandóságra történő végrehajtást a Vht. 58-tól 79.§-ig szabályozza.
Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni.
Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is kivonja a járművet forgalomból. A gépjárműre folytatott elektronikus ingóárverés csak abban az esetben folytatható, ha a jármű őrzése biztosított.
A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű (több gépjármű esetén egyik gépjárműve) árverésig történő használatát ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat.
A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.
A gépkocsi (végrehajtási eljárás során történt) lefoglalása után kötött adásvételi szerződés érvénytelen, így az a foglalás alóli feloldás iránti igényperre kellő alapot nem teremt.
A hitelre vásárolt gépjármű bírósági végrehajtásban történt értékesítése után befolyt összegből az eljáráshoz csatlakozott jogosultakat a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint kell kifizetni. Amennyiben a pénzintézetnek nincs az adós ellen kezdeményezett végrehajtási eljárása, az árverésből befolyt összegből megtérülésre nem számíthat.
Az értékesítés után a hitel felmondása a járműre felvett kölcsönszerződésben szabályozott módon történik.
5.000.- Ft-os parkolási bírság miatt árverezhető-e az autóm?
Az 5.000.- Ft-os parkolási bírság mire a végrehajtóhoz érkezik, már több fázison átesett. A végrehajtás alapja nem a késve fizetés miatti, a gépjármű szélvédőjére rakott csekkben feltüntetett összeg, hanem a követelés behajtására indított fizetési meghagyásban szereplő összeg. A végrehajtást kérő fizet a közjegyzőnek a fizetési meghagyás kiállításért, majd ha az jogerőre emelkedik, a végrehajtási lap kiállításáért. A parkolási társulás ügyvédje a fent leírt eljárás lefolytatásáért munkadíjat kér, valamint a végrehajtási költséget is az adósnak kell fizetnie. A végrehajtási eljárás kezdetekor a teljes követelés legkevesebb 60.000.- Ft.
A végrehajtó a parkolási díj végrehajtására folytatott eljárásban is betartja a fokozatosság elvét.
Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható, így az adós gépjárműve is végrehajtható.
Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
Amennyiben az adós vagyontárgyaira folytatott eljárás nem vezetett eredményre, az eljárás a Vht. 52. § d) szerint szünetel, a végrehajtást kérő kérheti az eljárást folytatni. Kérelmét írásban kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell a kérelem napjáig az adós mekkora hátralékkal rendelkezik.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009.évi L. törvény 32.§ (1) szerint. Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.
(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.
A bírósági iratokat (ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.
A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.
Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A végrehajtás
során kézbesítési kifogás előterjesztésének - a Pp. 140. §-ban foglalt esetet
kivéve - nincs helye.
A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.
Az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.
A helyszíni eljárásról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, egy példányát a lezárt ajtóra kifüggeszti.
A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak.
Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.
Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a fent említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.
Ha végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a fent részletezett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást. Így kell eljárni akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.
Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a www. netzrt.hu valamint a 06-40) 100-444 telefonszámon elérhető. A NET program a három szereplő - hiteladós, hitelező és a Magyar Állam - közös áldozatvállalásán alapul. Ennek keretében:
a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat,
a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és
a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.
A Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárultak. A Nemzeti Eszközkezelő ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a hiteladóssal, időpontot egyeztet vele, hogy a lakóingatlant leltárba vegye, valamint, hogy megkössék az adásvételi szerződést és bérleti szerződést. Ennek eredményeképp a korábbi hiteladós - mint bérlő - továbbra is az otthonában maradhat. Bérlőként az Eszközkezelőtől határozatlan időtartamra bérli az ingatlant, melynek használatáért havi bérleti díjat fizet.